Marsbéli krónikák

"(...) És a bőre egészen fehér; ó, rendkívül szokatlan volt! Furcsa egyenruhát viselt, az égből szállt le, és kedvesen mondott valamit. Mosolygott.

–Pont az égből? Micsoda ostobaság.

– Egy fémvalamiben jött, és az csillogott a napon – emlékezett az asszony. Becsukta szemét, hogy megint maga elé idézze. – Álmomban láttam az eget, és az a valami úgy csillogott, mint a levegőbe dobott pénz, és hirtelen növekedett és növekedett, és lágyan lehullott a talajra; hosszú, ezüst jármű, kerek és idegenszerű. És az ezüsttárgy oldalában kinyílt az ajtó, és az a magas férfi lépett ki rajta." 

(Ray Bradbury: Marsbéli krónikák)

Ray Bradbury "Fahrenheit 451" c. regénye annyira megfogott, hogy a Marsbéli krónikákat is megvettem, és a Balaton parton el is olvastam. 

A Marsbéli krónikák egy időrendi sorrendben egymást követő, történeti összefüggéseket tekintve egy lazán összefüggő novellagyűjtemény, amely a marslakók virágzó civilizációjának hanyatlását és a Mars emberek általi meghódítását meséli el.

A Mars Bradbury ábrázolásában egy romantikus hely: kék hegyeivel, széles csatornáival, a marslakók hófehér villáival egy szépséges és ősi, de hanyatló civilizációt fest le, ahol az ember az űrhajóból kilépve is könnyedén szívja magába a levegőt, építkezik és fákat ültet a kietlen tájon. Egy távoli béke szigete, az újrakezdés lehetőségével.

A történetek három nagyobb részre tagolhatóak: a marsbéli civilizáció hanyatlása, az ember megjelenése, valamint azt emberek utáni élet.

Nekem tetszett ez a Mars; békés, tele titkokkal, szellemekkel, természetfelettivel. Habár újrakezdést ígér a Föld hanyatlása és pusztulása után, de tekintélyt parancsoló, s arra készteti az embert, hogy alázattal közelítsen felé, ismerje fel a természet, és a bolygó erejét.

A történetek a Marsról szólnak ugyan, de a történetek főhősei mégiscsak az emberek és az emberiség: az élni, hódítani vágyó, alázatos és büszke, romboló és újrakezdő emberek történetei elevenednek meg a lapokon, akik bár jók a rombolásban (hiszen a Földről azért jönnek el, mert a háborúk és katasztrófák miatt a bolygó szinte élhetetlen) mégis képesek tanulni a hibáikból és újrakezdeni. 

Bradbyury szépirodalmi szintű szövegeivel, izgalmas, mai napig is aktuális kérdésfeltevéseivel méltán a sci-fi egyik legnagyobb alakja.