Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság

"Ezért imádok úgy olvasni. Az ember érdeklődését felkelti egy icipici részlet, amelynek nyomán eljut egy újabb könyvhöz, és onnan valami apróság révén egy harmadikhoz. Mint egy mértani haladvány, amely sehol nem ér véget, és az ember merő gyönyörűségből foglalkozik vele." (Mary Ann Shaffer - Annie Barrows: Krumplihéjpite ​Irodalmi Társaság )

London, 1946. Juliet Ashton írónő egy nap levelet kap egy ismeretlen férfitól, a Csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A férfi elmeséli, hogyan került Juliet egykori könyve hozzá, és a világháború alatt hogyan alapították meg a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot. Megosztja vele azt is, hogyan vészelték át a német megszállást az olvasás és a könyvklub segítségével. Juliet érdeklődését felkelti a kis társaság különleges története, és hamarosan nemcsak Dawsey, hanem a könyvklub többi tagja is megosztja vele élményeit. A levélregény lapjain nemcsak románc bontakozik ki, hanem a megható történetek is a háború szörnyűségeiről, a túlélésről, összetartásról és emberségről. 

A történet Juliet és barátainak levelezésén keresztül bomlik ki. A karakterek szerethetőek, és nemcsak vidám, de komolyabb témákkal is foglalkozik. Érzelmileg is magával ragadja az olvasót a sztori,és együtt drukkolunk Julietnek, hogy találja meg új regénye témáját - és a szerelmet. A háborús emlékekről szóló történetek mind mélyen emberiek és meghatóak. A regény stílusa könnyed, szórakoztató, de egyáltalán nem gagyi vagy nyálas a történet.

Nagyon szerettem ezt a könyvet. Egyrészt a Csatorna-szigetek világa és történelme nagyon érdekes, másrészt a hangulata, a szereplők, az emberi sorsok, és persze a könyvek iránti szeretet mind megfogott benne. Akik szeretik a történelmi és/vagy romantikus regényeket, azoknak nagyon ajánlom!