Hannah Nicole Maehrer: A Gonosz Asszisztense

" – Mióta félsz a sötéttől?

– Nem félek a sötéttől, Sage. Én vagyok A Gonosz – a sötétség fél tőlem. – Kidüllesztette a mellkasát, hogy nyomatékosítsa az állítását […]"

(Hannah Nicole Maehrer: A Gonosz Asszisztense)

A történet Rennedawn királyságában játszódik, ahol Evie Sage épp munkát keres, hogy eltarthassa gyengélkedő apját és húgát. Szokatlan állásajánlatot kap: a királyság legnagyobb gonosztevője ajánl neki asszisztensi munkát. A lány elfogadja, és egy teljesen más világba csöppen, ahol elvarázsolt kastélyokban levágott fejek lógnak a mennyezetről és sárkányokat treníroznak az udvaron. Ráadásul totál belezúg a főnökébe, aki annyira nem is tűnik gonosznak. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor kiderül, valaki szaboltálni próbálja a Gonosz terveit. Megtalálják-e időben az árulót? 

Miután elkezdtem olvasni a könyvet néztem utána, hogy ez a regény egy TikTok (BookTok) szenzáció volt. Sajnos számomra inkább csalódás volt a sztori és nem azért, mert ez egy könnyedebb, humoros olvasmány. Maga az alapötlet remek,a humor jól működött benne, a karakterek alapvetően szerethetőek voltak. A regény két főszereplője közt jól működött a kémia, Rennedawn világa érdekes és hangulatos.

A gondom leginkább a főhősökkel és a cselekménnyel volt. A sztori egyik főhőse A Gonosz, aki kapcsán azt szeretné bemutatni az írónő, hogy ő igazából egy morálisan szürke karakter. Az elején látjuk, hogy élvezettel szaboltálja a király embereit, vagy rabol tőlük, illetve kínoz embereket a pincéjében. Sokáig nehezen lehet kiismerni és kerestem az okokat, miért nem kellene megvetnem őt. Érdekes volt az ő nézőpontjában írodott fejezeteket is olvasni, de sajnos csak a regény végén értjük meg, miért is tért a rossz útra. Persze, szimpatikus maga a karakter, de a regény jobban előkészíthette volna a múltjával kapcsolatos fordulatot. Ennek hiányában nehéz őt morálisan szürkeként látni, mert A Gonosz felszínes maradt. Persze, dögös és odáig van Evieért, a családját is szereti, de a tetteiben nem mutatkozik komplexitás.

Evie kapcsán a sztori az elején azt akarja elhitetni az olvasóval, hogy ő is kapható a csínyekre és van egy sötétebb oldala is,ami miatt remek asszisztens. Ezzel az a baj, hogy a regény során ennek pont az ellenkezője derül ki: Evie egy jólelkű, kedves és bátor lány. Lehet, hogy otthonosan mozog a Gonosz kastélyában és veszélyes szörnyek közt, de nem egy antihős vagy gonosz alapanyag. Mellesleg a bájos, de ügyetlen hősnő karaktere már unalmas és elcsépelt.

A cselekménnyel is voltak írástechnikai gondok: mit csinál az a nagy személyzet pontosan a Gonosz kastélyában? Evie pontosan mit dolgozott a Gonosznak? A besúgó szála is érdekesen indult, de többször eltér tőle a történet, csak azért, hogy a végén minden előkészítés nélkül összecsapja. 

Összességében olvasmányos volt A Gonosz Assziszentse, de engem nagyon bosszantottak az írástechnikai hibák, a felszínes szereplők és a csapongó cselekmény.