R.F.Kuang: Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége

Hiszen azért vagyunk itt, hogy megismerjük az ismeretlent; hogy közelebb hozzuk a távolit. Azért vagyunk itt, hogy szavakkal varázsoljunk. (R.F.Kuang: Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége)

1828, Kanton. Robin Swift elveszíti a családját a kolerában. Az elárvult fiút a titokzatos Lovell professzor veszi magához és viszi magával Angliába. A fiú latint, ógörögöt és kínait tanul, hogy majd felvételt nyerjen Oxfordba, a Királyi Fordítói Intézetbe (avagy a Bábelbe) és fordító váljon belőle. Ezen az alternatív történelmi síkon ugyanis Anglia a különleges ezüstrudak segítségével szerezte gyarmatait és gazdasági sikereit, amelyek a fordítások közti elsikkadt jelentéseket hasznosítják mágikus módon.

Ahogy Robin elkezd fordítónak tanulni, rájön, hogy a Bábel a fordítók kizsákmányolására épül, és hogy a Királyi Fordítóintézetnek dolgozni annyit jelent, mint elárulni a hazáját. A fiút felismerése komoly dilemma és választás elé állítja: beálljon-e ő is a sorba vagy lázadjon az intézmény és Anglia ellen? Lehet-e békésen lázadni, megváltoztatni a rendszert belülről? Vagy elkerülhetetlen az erőszak?

Kuangért a Sárga óta rajongok, de a Bábellel is régóta szemeztem, mert érdekel a fordításelmélet. A könyv nem okozott csalódást, sőt, meg is lepett. A regény első fele amolyan bölcsészfantasy, ami hangulatosan meséli el Robin útját Oxfordba, majd az egyetem első pár évét. Igazi dark academia fílingje van, ami jól viszi előre a sztorit, remekül megteremti az alapokat, bemutatja a világot és a szereplőket.

A könyv felénél azonban történik egy váltás: az addig lassan épülő feszültség a tetőfokára hág, és egy döbbenetes fordulattal veszi kezdetét Robin és társai küzdelme az imperialista és kizsákmányoló rendszer ellen. Kuang szinte feloldhatatlan ellentétek és dilemmák közé dobja szegény Robint és barátait. Robin és társai közt is megoszlanak a vélemények, hogyan érdemes felvenni a harcot a brit kormánnyal és hogy hogyan akadályozzák meg a hamis alapokon nyugvó háborút Kínával.

Az írónő nem kíméli a karaktereit, álláspontjaikat folyamatosan ütközteti, és Robin kapcsán egy jól követhető ívben mutatja be, hogyan válik az eleinte csendes, megfelelni akaró fiúból forradalmár, aki nem fél attól sem, hogy ha kell, erőszakkal harcoljon és a mágiát egykori tanárai és üldözői ellen fordítsa.

A Bábel nemcsak hangulatos fantasy és remek bevezető a fordításelméletbe. Elgondolkodtató regény a gyarmatosításról, a forradalmakról és valóban, az erőszak szükségességéről.