Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája

"És akkor örökre bezárkózhatnál a könyveiddel és a rejtélyeiddel együtt azok közé a régi kőfalak közé, mint a zsákmányát őrző sárkány, és a lehető legkevesebbszer kellene érintkezned az élőkkel. És csak azért merészkednél elő, hogy tüzet okádj a diákjaidra." (Heather Fawcett: Emily Wilde tündérenciklopédiája)

Emily Wilde drüadológus, azaz szerzeteket, tündéreket, manókat és más, varázslatos lényeket tanulmányozó tudós. Tudományos munkájában rendkívül sikeres, és a történet elején épp a fiktív, sarkköri Ljoslandra érkezik, hogy az északi szerzeteket figyelje meg. Hrafnsvik falujába érve nemcsak a zord, északi időjárás várja, de rengeteg meglepetés, és kaland. A falusiak ugyanis el vannak átkozva, a hegyekben elátkozott tündérkirályok laknak, és ha mindez nem lenne elég, megérkezik  a szigetre Emily (egyetlen) barátja és riválisa is, Wendell Bambleby is. Főhősünk és barátja fokozatosan keverednek a helyi tündérek gonosz játszmáiba és hamarosan nemcsak a tudományos munkájuk, de az életük is veszélybe kerül.

Ha röviden kellene jellemeznem ezt a regényt, azt mondanám, hogy egy rendkívül hangulatos, fantasztikus világgal rendelkező fantasy, aminek a története nem kiszámítható, főhősei pedig szerethetőek. 

Nagyon szerettem ezt a történetet, főleg azért, mert a Hollókirályhoz hasonlóan a tündérek és más, varázslatos lények egyáltalán nem jóságosak, sőt! A nemes tündérek, a "magasak" kifejezetten szeszélyes és veszélyes lények, akik embereket és gyerekeket rabolnak. Az emberek és a rejtettek világát az írónő jól elkülöníti, kellően rejtelmes és jól felépített a tündérek univerzuma. A sztori fokozatosan emeli a tétet és a humor és a szórakoztató fejezetek mellett sokszor félelmetes, már-már horrorisztikus elemek is megjelennek- és ez is jól áll a történetnek.

Emily nem egy tipikus női főhős. Igazi tudós alkat: objektív, kíváncsi, de társaságban és emberek közt feszélyezve érzi magát, nem igazán tudja, hogyan bánjon a falusiakkal. Esetlen, sokszor akaratlanul megbánt másokat és nehezen ad teret az érzelmeinek. Ennek ellenére szerethető főhős, aki bátor, leleményes, és a regény végére fejlődik. Ahogy halad előre a sztori, megszereti a kis északi falu lakóit, és bár nehezen vallja be magának, de a végén önzetlenül segít nekik megküzdeni a rajtuk ülő tündér átkokkal.

A másik főhős, Emily egyetlen barátja, Wendell Bambleby pedig a nő ellentéte: megnyerő, extrovertált fiatal férfi, aki már-már piperkőc, tudományos sikereit pedig gyanúsan könnyen éri el. Emilyvel való kapcsolata, a szóváltásaik és evődéseik szórakoztatóak, remek köztük a kémia, és szerintem minden női olvasó kicsit beleszeret Wendellbe a történet végére - velem legalábbis így volt.

Az Emily Wilde tündérenciklopédiája szórakoztató fantasy, remek hangulattal, ravasz tündérekkel, szerethető főhősökkel és emlékezetes történettel. Már olvasom is a folytatást!